Neveléstudomány MA

Információ a mesterszakos felvételiről

A Nevelés- és Művelődéstudományok Intézete négy mesterszak gondozója: andragógia MA, kulturális mediáció MA, neveléstudományi MA és pedagógiatanár MA. A négy mesterszak felvételi vizsgáira 2026. júniusában kerül sor.

Neveléstudományi MA felvételi vizsgája: 

 

A Neveléstudományi mesterszakra történő felvételi vizsga szóban zajlik, háromtagú bizottság előtt. A felvételi vizsga anyagát A pedagógia új horizontja című kötet tartalmazza. A kötetben az olvasmányokon kívül a felvételi témakörök is megtalálhatók.

A pedagógia új horizontja című kötet itt tölthető le.

A felvételi témakörök

  • Neveléstörténeti forrásdokumentumok értelmezése, elhelyezése történeti korban és politikai folyamatokban.
  • Iskola-elképzelések pedagógiai koncepciója (programrészlet, hitvallás alapján az iskolafelfogás rekonstrukciója).
  • Az oktatáspolitika aktuális hazai és nemzetközi trendjei (expanzió, globalizáció, diverzifikáció) összehasonlító értelmezés dokumentum, tanulmány alapján. 
  • Pedagógiai problémahelyzetek, konfliktusok értelmezése, elemzése esetleírás alapján.
  • A tanári szerepváltozás trendjei.
  • Az esélyek kiegyenlítésének kérdése (társadalmi és egyéni nézőpont szerint).
  • Az oktatás új technikai eszközei és ezek pedagógiai meggondolásai.
  • A fiatal generációk pedagógiai jellemzői, változásai.
  • Az iskolai sikeresség és az oktatás minőségének összefüggései.
  • Az ember pszichikus fejlődésének oktatási-nevelési összefüggései. 
  • Oktatási rendszerek jellemzői (szerkezet, finanszírozás), összehasonlításuk, változási trendek.

Kedves Neveléstudományi MA hallgatóink!

A Neveléstudományi MA képzés rövid összefoglalását itt olvashatják!

Neveléstudományi Mesterképzési Szak

Oktatásmenedzsment, Segítő-fejlesztő, Nevelési és oktatási kutatások specializációk

1. A mesterképzési szak megnevezése: neveléstudomány (Educational Science)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  • Végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
  • Szakképzettség: okleveles neveléstudomány szakos bölcsész
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Educational Scientist

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  • 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pedagógia, az andragógia, a közösségszervező, a szociálpedagógia, a pszichológia, a konduktor, a tanító, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus és a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak.
  • 4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

  • a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
  • a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
  • intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
  • a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő tudással rendelkeznek a neveléstudomány művelése és alkalmazása területén. Képesek a köznevelésben és a felsőoktatásban, illetve az oktatásügyben kutatói és alkalmazói feladatokat ellátni, részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és a fejlesztés terén feladatokat végezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a nevelésügy hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

A neveléstudományi MA szakon célzottan azoknak a leendő szakembereknek a  képzése folyik, akik egyetemi tanulmányaik végére széles körű, mester szintű szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a neveléstudomány művelése és alkalmazása területén. A képzés során kialakuló kompetenciáik alapján képesek lesznek a köz- és a felsőoktatás, illetve az oktatásügyben kutatói és/vagy alkalmazói feladatokat ellátni, részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat végezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a nevelésügy hazai eredményeit kommunikálni.

A neveléstudományi mesterképzésbe bekapcsolódó hallgatók a képzés folyamatában és annak végén ismereteiket illetően bizonyítják, hogy a neveléstudományi, ezen belül a neveléstörténeti, nevelésfilozófiai, nevelés-és oktatáslélektani, neveléselméleti, oktatáselméleti, nevelésszociológiai, oktatásügyi komparatisztikai, kutatásmódszertani ismereteket elsajátították, az ezeken a területeken megszerzett tudásokkal felkészültek  a neveléstudományi doktori képzésbe  való belépésre, illetve a szakképzettségüknek  megfelelő munkakörök ellátására. Megszerzett ismereteik alkalmazása és képességeik fejlettsége révén alkalmasak  a nevelés-és oktatásügyben, a köz-és felsőoktatásban kutatói és/vagy alkalmazói feladatok ellátására, pedagógiai rendszerek fejlesztésében, működtetésében és irányításában való részvételre, az ezekkel a feladatokkal kapcsolatos magyar és idegen nyelvű  információ feltárására, elemzésére, a nevelés-és oktatásügy  eredményeinek hazai és nemzetközi fórumokon való kommunikálására, illetve önálló tanulással meglevő képességeik fejlesztésére és új kompetenciák elsajátítására. A kapott diplomájuk garancia arra, hogy a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek a szakképzettségüknek megfelelő  munkakörökben való  önálló munkavégzés, az alkotás, problémamegoldás és döntés, emellett az együttműködés, a közösségbe történő  beilleszkedés képességével és igényével, tevékenységük kritikus értékelésének  és irányításának a képességével, és az önszabályozás, az önfejlesztés igényével, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.

A képzés tanulmányi területei az alábbi irányba mutatnak. Az elméleti alapozó kurzusok tovább mélyítik az alapszakon megszerzett ismeretköröket (politikai és társadalomfilozófia, elméleti pedagógia, a neveléstudomány szaknyelve, nevelés-és oktatáslélektan, kísérleti általános pszichológia, neveléslélektan, oktatástudomány tanítás-és tanuláselméletek, a nevelésszociológia alkalmazásai, a nevelésszociológiai információ, oktatásügyi komparatisztika, az oktatás gazdaságtana). Kötelezően választható szakirányú modulok  választása - nevezetesen a nevelési és oktatási kutatások, illetve a kora gyermekkor pedagógiája szakirány- a hallgatók motivációja, pályaorientációja alapján történik.

Az egyetemi tanulmányok befejezésének, a diploma megszerzésének egyik feltétele az önállóan megírt diplomamunka, amelyet a záróvizsga részeként a hallgató a vizsgabizottság előtt megvéd.

A neveléstudományi mesterképzés végzett hallgatói széles és mély szakmai alapműveltség, valamint a differenciált képzési szakaszban sajátos irányban kiterjesztett, specializált tudásuk, kompetenciáik révén kutatási, fejlesztési munkák tervezésére, véleményezésére és irányítására válnak alkalmassá.

Miért pont a Neveléstudományi MA képzés?

  • Kiváló elméleti és gyakorlatorientált képzés!
  • Felkészült oktatók
  • Rengeteg Pannónia ösztöndíj lehetőség!
  • Tudományos diákköri munka; OTDK felkészítés
  • Oktatáskutatásban való részvétel 
  • Szakmai gyakorlati lehetőségek 
  • Jó közösség, aktív hallgatói élet!
  • Rugalmas órarend  
Legutóbbi frissítés: 2026. 01. 13. 10:25